A parasztvezér kivégzésének az ötszázadik évfordulója alkalmából tartott dálnoki megemlékezésen Tamás Sándor elmondta, az elmúlt évszázadok során sokan vitatták Dózsa György eredetét, nevét, társadalmi szerepét.
"Egy viszont biztos: Dózsa György a miénk! Székely-magyar ember volt, nemesi család sarja. Ragaszkodunk az egykori dálnoki szülött magyar nevéhez, ezért az emlékévvel kapcsolatban a belügyminiszterhez fogok levélben fordulni, arra kérve, hogy a Kovászna megyei csendőrség nevét Gheorghe Dojáról változtassák Dózsa Györgyre" - idézte a Kovászna megyei önkormányzat sajtóirodája Tamás Sándort.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott politikus arra utalt, hogy Romániában intézmények, utcák viselik Dózsa György nevét, de a név román helyesírással leírt változatát használják.
"Mindenki érzékeny a saját nevére, és mi székelyek érzékenyek vagyunk Dózsa György nevére is. A történészek bebizonyították, hogy Dózsa György székely magyar ember volt, aki Székely Dózsa Györgyként jelenik meg az 1507-es oklevelekben" - nyilatkozta az MTI-nek a politikus.
A megemlékezés alkalmából Dálnokon leleplezték és megkoszorúzták a Dózsa Györgyöt ábrázoló bronz emléktáblát, amelyet Hosszú Zoltán képzőművész készített. Az emléknapon rendhagyó, interaktív történelemóra keretében idézték a téma kutatói az 1514-es parasztháború vezetőjének életét.
Bartók Ede Ottó, Dálnok polgármestere Dózsa György szellemi hagyatékáról beszélt. "Dózsához hasonlóan nekünk is népünk vezérei kell lennünk. (...) Remélem, hogy lesznek olyan vezetőink, akikre majd 500 év múlva is olyan büszkék lesznek leszármazottaink, mint amilyenek mi vagyunk Dózsa Györgyre" - jelentette ki a polgármester.
A hozzávetőleg ezer lakost számláló, 98 százalékban magyarok lakta székelyföldi településen 1970-ben emlékművet, 1976-ban pedig egészalakos szobrot állítottak Dózsa Györgynek. Az emlékmű Plugor Sándor tervei alapján készült, a szobrot Szobotka András készítette.